Egóm, muszáj beszélnünk. Nyíltan, hogy még nagyobb súlya legyen. Már jó ideje próbállak kikapcsolni, vagy legalább lecsillapítani,mert az agyamra mész, Te kis pofátlanul pimasz, Te. Hadd hívjalak ezentúl Eusztáknak, mert pont olyan…
Olyan gondolat vagyok, akit szeretettel várnak. A nagy intelligenciából kiszakítok egy darabot magamnak és létrejövök. Olyan csecsemő vagyok, aki egyszer üvölt, másszor mosolyog és ezt ciklikusan napi százszor eljátssza. A szülők a…
Ma reggel 5-kor visít az ébresztő, kinyomom, kiülök az ágy szélére. Közel vagyok hozzá, hogy viszontlássam a vacsorámat. A napokban-hetekben-hónapokban filmforgatásokon vagyok ami sokat kivesz belőlem, pláne ebben a lehetetlen melegben. Hajnali 2…
13:50, Velence. 35 fok, ami még árnyékban is gatyarohasztó. Ugyanolyan meleg van, mint 3 éve volt, amikor egy új időszámítás kezdődött az életemben, amikor robotlánnyá alakultam. Mintha ma történt volna minden. Kiülünk…
Annyi negatív attrocitás ért az utóbbi időben, hogy minden energiatartalékomat össze kellett szednem a helytállás jegyében. Volt, hogy napokig dühöngtem és gondolatban ujjal mutogattam a külvilágra, amiért ezt a sok bántást és…
Önelfogadás. Könnyű kimondani, könnyű prédikálni róla órák hosszat tréningeken, de annál nehezebb végre is hajtani. Észrevettem magamon, hogy az életemben megjelenő legtöbb probléma abból eredeztethető, hogy időnként nem találom a belső hangom.…
Problémaközpontú életet élünk nagyon sokan. Borzasztó, ha hideg van. Idegesek vagyunk, ha 5 percet sorban kell állni. Baj, ha el kell engedni előttünk a buszt. Csak közben nem vesszük észre az eső utáni…
Az emberek félnek különlegesnek lenni. Pedig mindannyian azok vagyunk, egytől egyig. Ki belül, ki odakinn hordoz valami egyediséget. Mégis félünk ezt megmutatni. Miért van ez? Emlékszem, serdülőkoromban kezdett motoszkálni bennem az a…
Sokszor agyalok azon: emberekkel együtt vagy külön. Húsz évig azt gondoltam, hogy mindenképpen együtt, csakis közösségben, mert egyedül kevés vagyok. Kevés vagyok az élethez, az örömökhöz, egymagam képtelen vagyok bármit is felépíteni. Féltem…
Emlékszem, kislánykoromban lakott velünk szemben egy bácsi, Anti bácsi. Még férfikora teljében egy mezőgazdasági gép alá került, combtól lefele levitte mindkét lábát. Soha nem viselt műlábakat amikor találkoztunk, és mindig megkérdeztük tőle…
